Intézménymutató:
Magyar Kereskedelmi es Iparkamara
1994. december 30.
Herédi Gusztáv összegezte az elmúlt évek tapasztalatait. A romániai magyarság demográfiai helyzete 1989-ben az összes régió magyarságához képest kedvező volt. Azóta sokan kivándoroltak, nagy a veszteség az értelmiség területén, orvosok, tanárok, mérnökök távoztak. "Fölemeltük a fejünket" , "megtanultunk szervezkedni" - emelte ki alcímekben a pozitívumokat. A falu azonban nagy gondban van. Az RMGE nem siet a segítségére gazdakörökkel, a szövetkezeti hálózat kiépítésével.- A gazdasági kérdésekkel többet kell foglalkozni. Meg kellene alakítani a magyar kereskedelmi és iparkamarát, a kisiparosok, kiskereskedők szövetségét. Szükség van arra, hogy a képviselők, jogászok járják a falvakat. Meg kell erősíteni az RMDSZ városi, falusi szervezeteit. - Bankot kell létesíteni, műhelyeket, gazdaboltokat. /Folytatásokban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28., 29., 30./
1997. április 30.
Horn Gyula miniszterelnök fogadta Petre Romant. Magyarország és Románia kapcsolatai ígéretes módon alakulnak, állapította meg egybehangzóan Horn Gyula miniszterelnök és Petre Roman, a szenátus elnöke a magyar kormányfő dolgozószobájában tartott megbeszélésen. Végre valóban van esély, hogy valóra váljanak a két ország vezetői közötti megállapodások, így azt alapszerződésben foglaltak, a magyar kisebbséggel szembeni kötelezettségvállalások, a konzulátusok megnyitása, a Bolyai Egyetem ügye. Petre Roman javasolta, hogy Bihar megyében létesítsenek közös szabadkereskedelmi övezetet. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ Göncz Árpád köztársasági elnök felajánlotta Petre Romannak: Magyarország átadja tapasztalatait Romániának a gazdasági átalakulással kapcsolatban, hogy segítsen a hibák elkerülésében. A Babes-Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatban Petre Roman kifejtette: nem lenne szerencsés részekre osztani az intézményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Román-magyar vegyes kamara létrehozásában állapodott meg Magyarországon Petre Roman és Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./
1997. június 30.
Jún. 30-án Budapesten aláírták a Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara alapító okiratát. Az alapító közgyűlésen több mint száz magyar vállalat képviselője vett részt. Elfogadták az alapszabályt és megválasztották a tisztségviselőket. A vegyes kamara elnöke Dicsuk Pál, az Eastern European Market Export-Import Kft. társtulajdonosa, társelnöke George Cojocaru, a Román Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1997. október 4.
Más irányú feladatai miatt lemondott az idén 460 milliós költségvetési támogatással működő Illyés Közalapítványban viselt kuratóriumi tagságáról Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Rákóczi Bank elnöke, aki eddig kuratóriumi titkár is volt. A kormány döntése értelmében a titkári teendőket a jövőben Beke Kata nyugdíjas pedagógus-közíró látja el a kuratórium mandátumának lejártáig, 1998. máj. 15-ig. Az 1995-ben nonprofit közalapítvánnyá alakult Illyés Alapítvány kuratóriumában további változás, hogy a Külügyminisztérium eddigi képviselője, Gyenge András helyére Győrffy Csaba, a Külügyminisztériumban kisebbségi ügyekkel foglalkozó miniszteri biztos került, a lemondott Görömbei András helyébe pedig Komlós Attila, a református egyház világi elnöke került. A közalapítvány elnöke Szűrös Mátyás maradt, aki 1994-ben Csoóri Sándort váltotta fel. /Heti Világgazdaság, okt. 4./
1997. december 8.
A Romexpo bukaresti központjának márványtermében dec. 8-án megtartotta alakuló ülését a Román-Magyar Üzleti Tanács /RMÜT/, amelybe eddig 97 román vállalat iratkozott be. Az alakuló ülésen Gheorghe Cojocaru, a román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - mostantól egyszersmind az RMÜT román társelnöke -, Dicsuk Pál, magyar társelnök és Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete üdvözölte a résztvevőket. Dicsuk Pál elmondta az MTI-nek, hogy június 30-án alakult meg Budapesten a Magyar-Román Vegyes Kamara, amelynek ő a magyar, és ugyancsak Gheorghe Cojocaru a román társelnöke, aki a maga részéről már akkor ígéretet tett a román-magyar testület mielőbbi létrehozására, a két kereskedelmi kamara májusban aláírt megállapodásának megfelelően. A RMÜT létrejöttével a budapesti román-magyar kereskedelemfejlesztő összefogás immár nem egyoldalúan működik, hanem megvan a megfelelő partnere - mutatott rá Dicsuk Pál. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon igen nagy az érdeklődés. A Román-Magyar Vegyes Kamarába mintegy 200 cég jelentkezett és számuk a romániai partnerszervezet létrejöttével várhatólag többszörösére nő. Magyarországon igen nagy érdeklődést vált ki a romániai privatizációs folyamat - mondta Dicsuk Pál. Keszthelyi Péter, a Dunaholding vezérigazgatója tanulmányi csoport élén érkezett a román fővárosba, hogy a privatizációs lehetőségeket felmérje. A Dunaholding Romániában is szeretné felhasználni a pénzügyi tanácsadásban, vagyonértékelésben szerzett tapasztalatait, portfolió-beruházások, cégvásárlások is érdeklik, elsősorban azokban az ágazatokban, ahol eddig is voltak beruházásai (építőanyagipar, malomipar, pékségek, festékgyártás, agrárkemikáliák)./Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., MTI/
1998. február 28.
A határainkon túl élő magyarokat az anyaország sok egyéb teendők sorában akkor tudja hathatósan segíteni, ha minél több gazdasági együttműködés köti össze az anyaországgal - fogalmazták meg azon a Baján elkezdődött kétnapos tanácskozáson /febr. 27-28/, amelyet Egzisztenciateremtés, vállalkozásélénkítés és befektetések a Kárpát-medence régióiban címmel rendeztek. A tanácskozást harmadik alkalommal rendezte meg a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány, számos nagyvállalat, társaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A tanácskozáson mintegy százötvenen vettek részt, önkormányzati érdekképviseleti, gazdasági szakemberek, illetve számos karitatív és civil szervezet, alapítvány képviselői, a hazaiakon kívül Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és Vajdaságból. A mostani találkozó a harmadik összejövetel, amelyet az 1995-ben e témakörben megfogalmazott kormányprogram szellemében rendeztek. Az első budapesti tanácskozáson az információcsere, a szakemberképzés, a tőkehiány mérséklése, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és a régiók közötti kereskedelem állt a középpontban. 1997-ben Debrecenben mindenekelőtt a kárpát-medencei régiókba irányuló tőkebefektetések növelésének lehetőségeit vették számba. A mostani fórumon az egzisztenciateremtéssel és a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos igényeket mérik fel, és természetesen számbaveszik a gazdasági együttműködések eddigi eredményeit is. - A kárpát-medencei régióban az együttműködés nem csupán határainkon túl élő magyarok iránt anyaországbeli kötelesség, de korparancs is. A Kelet-Közép-Európában lezajlott rendszerváltás ugyanis nagyjából azonos gondokat hozott. Valamennyi országra jellemző a tőkehiány, a munkanélküliség, az alacsony és közepes jövedelmek stagnálása, avagy csökkenése, a kiugróan magas jövedelmek ugrásszerű növekedése, az ezzel párhuzamosan jelentkező szociális feszültség. Ugyanakkor valamennyi ország egyenként kis befogadó és kibocsátó a nemzetközi piacokon. - Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozva a térség országainak egymásra utaltságát rámutatott: a korábbi együttműködési struktúrákat - például a KGST-t - lassan váltják fel újak. Sajnálatos tény - mondotta -, hogy az eseti tapasztalatcseréken túl érdemi, szervezeti együttműködés még nem alakult ki a térség tőkepiacának közös aktiválásában az adottságok együttes kihasználására. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent, 1996-ban ez 58 millió, tavaly 370 millió USA dollárt tett ki. Ez azonban kevés - mondta -, Romániában például az együttesen 2,5 milliárd dollár külföldi befektetésből mindössze 25 millió dollár magyar érdekeltségű. Törzsök Erika ezen a fórumon jelentette be: idén március 1-jén hatályba lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá. Hét állam, köztük hazánk már ratifikálta. A charta célja Európa történelmi, regionális, illetve kisebbségi nyelveinek védelme. - Az esemény közben tartott sajtótájékoztatón Birtalan Ákos romániai turisztikai miniszter arról szólt, hogy fontos lenne a sokrétű együttműködési feladatok rangsorolása. Első helyen említette az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a privatizációban való részvételt. Lotz Károly azt emelte ki, hogy egy-egy országon belüli regionális együttműködéseknek át kell nyúlniuk a határokon túl is. - A vízumkényszer újonnan történő bevezetéséről egyelőre szó sincs - szögezte le Tabajdi Csaba a nemzetközi sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva. Megítélése szerint a miniszterelnök szavait félreértették, akik ily módon értelmezték Horn Gyulának, a közbiztonság erősítése érdekében felvetődött javaslatát. A határellenőrzést természetesen javítani kell, de ennek csak egyik és nem elengedhetetlen eszköze a vízum. Tabajdi Csaba megemlítette, hogy készülnünk kell az EU-tagságunk kapcsán előálló új helyzetre. Az unióba való belépésünk után meg kell oldani a határainkon túl élő magyarok beutazási kedvezményét, mégpedig oly módon, hogy a megoldás nem ellenkezhet a schengeni egyezménnyel. A konferencián Burgert Róbert, az Új Kézfogás közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, amelyből eddig több mint 850 milliót használtak fel. Egyebek között létrehoztak 24 vállalkozásfejlesztési központot, a legtöbbet - tizenhetet - Erdélyben, a többit Kárpátalján és a Felvidéken, illetve egy már a Vajdaságban is működik. A költségvetési forrás csaknem felét Erdélybe juttatták, kiemelten azzal a céllal, hogy segítsék a határainkon túli vállalkozásokat. A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a határon túlra került mintegy 30 milliárd forintnyi kárpótlási jegynek a magyar privatizációban való felhasználását sokrétű módon próbálják elősegíteni. Így nagy jelentőségű döntés volt, hogy az áramszolgáltató vállalatok magánosításánál minden vállalat esetében 20 százalékos részvénycsomagot a külföldi kárpótoltak részére kellett elkülöníteni. - Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményeként értékelték a résztvevők, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent. E folyamatot, illetve a hazai privatizációban való részvételt előmozdíthatják a hasonló - a politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetet, a változó jogszabályokat is ismertető - tanácskozások, de szükség lenne egy közös jogszabályfigyelő intézmény felállítására is - fogalmazódott meg. Az ez irányú információcsere eszköze lehet például az Internet. Birtalan Ákos felszólalásában egyébként a hazájában eddig lezajlott privatizációt és a lehetőségeket ismertetve a zöldmezős beruházások, az elő-, illetve posztprivatizációban való bekapcsolódásra biztatta a magyar befektetőket. Megítélése szerint szerencsésebb lenne, ha nem "kétoldalú", hanem háromoldalú vegyes vállalatokat alapítanának, például magyar, román és szlovák társulások részvételével. A magyar kormány és állami tulajdonban lévő bankok, intézmények által tavaly egymilliárdos alaptőkével alapított Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság vezérigazgatója, Mészáros András sajnálattal állapította meg, hogy kevés a megfelelően kidolgozott, jó projekt. Az idén 350-900 millió forinttal kívánják támogatni a szomszédos országokba irányuló magyar tőkeexportot. Szó esett a tanácskozáson a kistérségek közötti kapcsolatokról, közöttük a magyar felső-Bácska és a vajdasági észak-Bácska közötti gazdasági együttműködésről. /MTI/
1999. október 8.
Székelyudvarhelyen a hagyományos Õszi Napok rendezvénysorozat keretében immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a nemzetközi általános kiállítást és vásárt. Az okt. 7-i ünnepélyes megnyitón jelen volt Dézsi Zoltán prefektus; Antal István és Asztalos Ferenc képviselők; Argyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja; Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára; Székelyudvarhely testvérvárosainak (Szabadka, Barcs, Vác, Békéscsaba, Cegléd és Székesfehérvár), valamint Tatabánya képviselői.- 52 cég állít ki, közülük 33 magyarországi. /Udvarhelyi Õszi Napok ?99. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./
2000. szeptember 22.
Az Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) október 6-7-én Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban konferenciát tart Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel. Meghívott előadók: Németh Zsolt (magyar külügyi államtitkár), Glattfelder Béla (magyar gazdasági államtitkár), Hernádi Zsolt (UKK kuratóriumi elnök), Szabó Ottó (magyar külügyminisztérium), Kerekes Gábor (Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke), dr. Lenk Géza (Eximbank Rt. elnöke), dr. Váradi Zoltán (Corvinus Rt. vezérigazgatója), dr. Gémesi György (Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke), dr. Melega Tibor (ITD Hungary vezérigazgató), dr. Tolnai Lajos (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke). /Konferencia vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2001. május 12.
Május 15-én Temesvárra várják a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, akit elkísér a Békési Kereskedelmi Kamara elnöke, a Békéscsabán létesült magyar-román gazdasági vegyes bizottság elnöke és több üzletember. A tervezett több szintű megbeszéléseken az együttműködés bővítéséről lesz szó. /Magyar üzletemberek érkezését várják Temesvárra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./
2001. május 17.
Magyarországi üzletemberekből álló népes küldöttség érkezett Temesvárra, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének a vezetésével. Temes megyében jelenleg 126 magyar-román vegyesvállalatot tartanak nyilván, és ezek tőkéje 4,67 millió dollárnak felel meg. A Romániába irányuló magyar export évi értéke 513 millió dollár, míg román kivitel alig haladja meg a 350 millió dollárt. - A mostani megbeszélésen a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióhoz tartozó térség együttműködésének módjait kutatták. /Üzletemberek találkozója. A román-magyar együttműködés óvatosan araszol. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./ Az üzletember-talákozón 17 magyar és 40 hazai cég képviselői vettek részt. /Román-magyar üzletember-találkozó Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2001. május 21.
A Hargitai Kereskedelmi és Iparkamara meghívására a megyében járt a magyarországi Kereskedelmi Kamara népes küldöttsége. Kifejtették, hogy Székelyföldön komoly hátrány a távolság, és az infrastruktúra hiánya. A magyar vállalkozások jönni fognak, tőkét fognak ide hozni, de csak rájuk építeni nem elégséges. /(Daczó Dénes): Székelyföld kiesik a vonzáskörből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2001. május 25.
Stratégiát vált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nemzetközi kapcsolatrendszerében - közölte Parragh László, az MKIK elnöke annak kapcsán, hogy a kamara delegációja egyhetes látogatást tett Romániában, a magyar határ menti településeken. Segítséget kívánnak nyújtani azokon a területeken, ahol a magyar gazdaság szereplőinek esélyük van piaci pozíció megszerzésére. Kiépült az a tagozati rendszer, amely a Magyarországgal szomszédos országokkal való kapcsolattartást segíti. /Piaci pozíciókat szerezne a magyar tőke Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2001. október 6.
Okt. 5-én megnyitották Székelyudvarhelyen a X. Nemzetközi Kiállítást és Vásárt, ahol 22 magyar és 14 belföldi főleg udvarhelyi cég állította fel standját, részt vett Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára és Mircea Dusa Hargita megye prefektusa. Az üzletembertalálkozót Szász Jenő polgármester nyitotta meg. Okt. 6-ra kirándulást szerveznek a Farkaslaka-Korond-Parajd-Szováta vonalon, délelőtt kegyeleti gesztusra hívták meg a vendégeket: az aradi vértanúkra emlékezve koszorúznak a Márton Áron téren, a Vasszékelynél. /(Oláh István): EXPO 2001, Székelyudvarhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
2001. november 20.
A magyar és a román kereskedelmi és iparkamara együttműködésének fejlesztéséről állapodott meg múlt heti békéscsabai tárgyalásain Parragh László és George Cojocaru, a két testület elnöke. A megbeszéléseket követően bejelentették: a Békéscsabán működő magyar-román, illetve a nagyváradi székhelyű román-magyar kamarai tagozatok mellett létrehozzák a budapesti és bukaresti kamarai szervezetet is. Parragh László arról számolt be: a magyar-román árucsereforgalom eléri az évi egy milliárd dollárt, és a rendszerváltás óta külföldre került két milliárd dollár értékű magyar tőkebefektetés közel harmada Romániába irányult. /Fejleszti kapcsolatait a magyar és a román kamara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2002. október 29.
Gyulán a magyar és a román nemzeti gazdasági kamarák, illetve tíz romániai területi kamara és nyolc magyarországi megyei kamara képviselői közös konferenciát tartottak a két ország kamarai rendszereinek megismerése és a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében. Ennek keretében okt. 26-án Gyulán találkozott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és George Cojocaru, a Román Kereskedelmi Kamara elnöke. Az együttműködés lehetséges módjairól folytatottak megbeszélést. Parragh szóvá tette, hogy Romániában a privatizáció során a magyar vállalkozások hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. /Magyar-román kamarai találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2002. október 29.
Gyulán a magyar és a román nemzeti gazdasági kamarák, illetve tíz romániai területi kamara és nyolc magyarországi megyei kamara képviselői közös konferenciát tartottak a két ország kamarai rendszereinek megismerése és a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében. Ennek keretében okt. 26-án Gyulán találkozott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és George Cojocaru, a Román Kereskedelmi Kamara elnöke. Az együttműködés lehetséges módjairól folytatottak megbeszélést. Parragh szóvá tette, hogy Romániában a privatizáció során a magyar vállalkozások hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. /Magyar-román kamarai találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2003. augusztus 23.
Harmincnál több magyarországi vállalkozó, bankszakember, iparkamarai, közigazgatási és vámszakértő találkozott aug. 22-én Temesváron Temes, Arad, Krassó-Szörény, valamint Bihar megyei üzletemberekkel, kereskedelmi tanácsosokkal, román és magyar önkormányzati személyiségekkel. Az üzletember-találkozót a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITD Hungary) temesvári területi irodája és a Regio Invest Kft. hozta "tető alá". A Temes megyében működő külföldi tőkéjű cégek száma 5100, amiből magyarországi érdekeltségű 138. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar-magyar és magyar-román üzletember-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./
2004. november 30.
Budapesten Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kifejtette a kettős állampolgárságról, hogy a magyar gazdaság számára nem mérhetők fel a következmények, csak feltételezésekből lehet kiindulni. Szerinte a beáramló olcsó munkaerő javíthatja az ország versenyképességét, bővítheti az államháztartás bevételeit, ugyanakkor a kettős állampolgárság megadása növelheti is az államháztartás kiadásait és a munkanélküliséget. A szakképzett, minőségi munkaerő hiánya viszont fékezi a gazdaság növekedését, a kettős állampolgárság bevezetésének feltételezett hatásai eredményképpen viszont évente növekvő mértékű nettó többletbevételhez jut a költségvetés – áll az MKIK hatástanulmányában. Ennek összege az első évben 34 milliárd forint lehet, a későbbiekben a summa csökken, majd a tizedik évtől megközelíti az 59 milliárdot. /A kereskedelmi kamara pozitívumokat is emleget. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./
2004. december 1.
Az MSZP szerint egyre durvább ellentmondások mutatkoznak a Fidesz érvelésében azzal kapcsolatban, hogyan érintené a munkaerőpiacot a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője Budapesten, sajtótájékoztatón. Orbán Viktor szerint a magyar állampolgárság megadása nem kerül semmibe, nem települ át senki, Pokorni Zoltán évi nyolcezer betelepülőről beszél, míg Patrubány Miklós évi 100 ezerre becsüli az áttelepülők számát – közölte a politikus, hozzátéve, hogy a népszavazás támogatóinak érvelésében "egyre durvább ellentmondások mutatkoznak". Az MSZP bejelentette be, hogy a kampány hátralévő részében minden nap két, a népszavazással kapcsolatos kérdést tesz fel, hogy segítse a választókat a döntésben. Nov. 30-án a szocialista párt arra várt választ, hogy "Ön szerint a magyar munkaerőpiac fel tudja venni az új álláskeresők tömegét?" Lendvai Ildikó a kérdés kapcsán elmondta: a kettős állampolgárságról a szakma, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is nyilatkozott. A kamara elnöke szerint 300–400 ezer új munkavállalóra lehet számítani, az első két évben pedig évente 20 ezer család települ át, és ez lassíthatja a reálbérek emelkedését. A szocialista politikus hozzáfűzte: az MSZP-nek nincs oka kétségbe vonni a kamara elnökének a szavait és becslését. /Egyre durvább ellentmondások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2005. július 2.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Gazdasági Szakbizottsága június 30-án Budapesten áttekintette azokat a gazdaságfejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a határon túl élő magyarság szülőföldjén maradásához, anyagi és szellemi gyarapodásának erősítéséhez. Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: kiemelt feladatnak tekintik a határon túli magyar vállalkozások gazdasági integrációjának elősegítését, az uniós ismeretek bővítését, a beszállítói és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, valamint az anyaország vállalkozói befektetéseinek ösztönzését. A résztvevők egy hónapon belül előterjesztik közös regionális projektekre vonatkozó javaslataikat. A Szülőföld Alap a Kárpát-medencében élő magyarság számára ez évben 1 milliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapot biztosít, amelyből pályázati úton támogatást igényelhetnek határon túli és magyarországi magánszemélyek és szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások. Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke közölte: még az idén vegyes kamarákat hoznak létre Erdélyben, Szerbiában és Horvátországban. /Ülésezett a MÁÉRT gazdasági szakbizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./
2005. július 6.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Gazdasági Szakbizottsága a múlt héten Budapesten áttekintette azokat a gazdaságfejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a határon túl élő magyarság szülőföldjén maradásához. Gilyán György, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára elmondta: kiemelt feladatnak tekintik a határon túli magyar vállalkozások gazdasági integrációjának elősegítését, az uniós ismeretek bővítését. A Szülőföld Alap a Kárpát-medencében élő magyarság számára ez évben egymilliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapot biztosít, amelyből pályázati úton támogatást igényelhetnek határon túli és magyarországi magánszemélyek és szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások. A Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogram 25 milliárd forintos hitel-garancia- és tőkekihelyezési csomaggal indult. További források kihasználását teszi lehetővé az Eximbank jelenleg infrastrukturális fejlesztésekre koncentráló hitelkerete, a Mehib vevő- és befektetési hitelgarancia-konstrukciója, valamint a Corvinus Kárpátok-Régió befektetési tőkeprogramja. Székely Judit, a magyar Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: kiemelt szerepe van az FMM közeljövőben induló, határon túli EU-felkészítő felnőttképzési programjainak. Erre a célra az idén a Munkaerőpiaci Alapból 260 millió forintot különítettek el. Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke közölte: vegyes kamarákat hoznak létre Erdélyben, Szerbiában és Horvátországban. /Egymilliárd forint a szülőföldön maradáshoz. A támogatásokra szervezetek és magánszemélyek is pályázhatnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2006. március 11.
Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK) alakult március 10-én Kolozsváron. Az MRKIK 25 taggal indult, székhelye Kolozsváron lesz, Bukarestben pedig képviseleti irodát működtet. Az alakuló rendezvényen romániai és magyarországi kormányzati politikusok, kereskedelmi és iparkamarai, illetve önkormányzati vezetők, továbbá számos üzletember vett részt. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a magyar–román kamarát alapító 25 vállalat évi 2000 eurós tagdíjat fizet, ami elnökségi tagságot is biztosít, de közepes vállalatok évi 400, kisvállalatok pedig évi 200 eurós tagdíj mellett is beléphetnek az MRKIK-be. /T. Sz. Z.: Gazdasági összefogás az európai integrációért. Magyar–román kereskedelmi kamara alakult Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2006. szeptember 9.
“Közös Európa” Magyar–román partnerség volt a címe a szeptember 8-án az Expo Arad International egyik pavilonjában megtartott konferenciának, amelyet Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vezetett. A konferencián Gheorghe Falca, Arad polgármestere Arad, mint a DKMT eurorégió egyik kiemelten jelentős gazdasági és kulturális városának helyzete és fejlesztési koncepciója címmel tartott előadást. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar gazdasági szereplők EU-s tapasztalatairól beszélt, utalva arra, hogy ezeknek a tapasztalatoknak az átadása a román gazdasági partnereknek megkönnyítheti számukra a csatlakozást. /(Balázs): “Közös Európa” Magyar–román partnerség. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./
2006. október 16.
A Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (KMRKI) szervezésében, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával október 15-én Kolozsváron – az EU-csatlakozásra való felkészülés jegyében – találkozót tartottak a helyi vállalkozókkal. A rendezvény célja – amint azt Koós Ferenc, a KMRKI ügyvezető igazgatója is bejelentette – az volt, hogy alapismereteket adjon át. A fórum második részében a kamara építőipari szekciója működési elveinek kialakítását vitatták meg. /Ördög I. Béla: Konferencia az EU-s vámszabályokról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
2007. június 6.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete székházában május közepén egész napos konferenciát szervezett a magyarországi és romániai iparkamarák részvételével Partnerségben – közösen az EU-ban címmel. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 20 millió forintos támogatásával tavaly márciusban megalapította a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamarát. Először Kolozsváron hozott létre irodát, szeptemberben megnyitotta a bukaresti kirendeltséget. A vegyes kamara céljai: a Magyarország–Románia közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok ápolása, tagjai gazdasági érdekeinek előmozdítása, továbbá információkat nyújtása az adott ország gazdaságáról, üzleti szokásairól. /(kilyén): Román–magyar kereskedelmi és iparkamara. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./
2008. április 7.
Neves előadók és üzletemberek részvételével rendezték meg hét végén, Nagyváradon az Új lehetőségek és források Romániában a befektetők előtt című befektetési konferenciát. Az eseményen a házigazda OTP Bank támogatásával öt olyan füzetet is bemutattak, ami Románia kapcsán a cégbejegyzésről, a mikrovállalkozások adózásáról, a vállalkozásoknak szóló uniós forrásokról, az exporttámogatásokról, illetve a román tőkepiacról nyújtott hasznos információkat, gyakorlati útmutatókat. Nagy Ágnes, a BNR igazgatótanácsának tagja a román makrogazdaság növekedésének évi 5–6 százalékos ütemét a következő esztendőkre is megalapozottnak látja, de bizonytalanság jellemzi a lej árfolyamának jövőbeni alakulását. A rendezvényen Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter előadásában a tavaly útjára bocsátott Regionális Operatív Program nyújtotta számos befektetési lehetőségét mutatta be. Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a két ország külkereskedelmi kapcsolatán túl, saját romániai vállalkozói tapasztalatairól is szólt. /D. L. : Jó üzletet kívánnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2008. május 10.
A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó magyarországi Fejér testvérmegye közgyűlésének szinte teljes létszámú testülete május 9-én közös ülést tartott a Kolozs Megyei Tanáccsal. Radeczky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a két ország és megye gazdasági kapcsolatainak erősítéséért végzett munkája elismeréseként, átnyújtotta Kerekes Sándornak, a Kolozs Megyei Tanács alelnökének a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legmagasabb kitüntetését, az intézmény aranyérmét. Megtartották a II. Román–Magyar Gazdasági Fórumot. Ezen Radeczky Jenő felelevenítette a 2001. évet, amikor első ízben írták alá a két intézmény közötti együttműködési megállapodást. Ma Kolozs megyében több, mint 5000 magyarországi cég van jelen, közös vállalat vagy saját képviselet formájában. /Ördög I. Béla: Határon átívelő együttműködés Kolozs és Fejér megyék között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2008. május 17.
Gazdasági konferenciát tartottak Székelyudvarhelyen, neves magyarországi szakemberek részvételével. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar nemzeti össztermék elmúlt években történt alakulásáról tartott összefoglalót, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke előadásában rámutatott: Magyarország gazdasági válságának orvoslása érdekében kormányváltásra van szükség. Együttműködési megállapodást kötött az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Román tagozata. /Szász Emese: Gazdasági konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./
2009. július 17.
Az elmúlt tizenkilenc év Bálványosi Nyári Szabadegyetemek legemlékezetesebb pillanatait elevenítették fel egykori és jelenlegi szervezői a táborban. A bálványosi folyamat kulcsfigurái (Török Sándor, Gazda Zoltán, Tárnok Mária, Bencze Tibor, Németh Zsolt, Ilyés Szabolcs, Toró T. Tibor, Sándor Krisztina) emlékeztek k az első táborok megszervezésének nehézségeire. A bálványosi táborok mintájára idén tizenhetedik alkalommal szerveznek tábort Kárpátalján. – Ezek a rendezvények hozzájárultak a határon túli politika alakulásához, közben pedig kapcsolatok is kialakultak. Sándor Krisztina megjegyezte: a Magyar Ifjúsági Tanács számára kihívás volt átvenni tavaly a szervezést; ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a következő években is méltók lesznek a tábor folytatására. Molnár Gusztáv budapesti geopolitikus adott hangot annak, hogy kifulladt az európai és euroatlanti integráció. – Minden jel arra mutat, hogy a lengyel–ukrán határnál megfeneklett az integrációs lendület. Úgy érzem, ismét kiéleződnek a kontinens nyugati és keleti része közti határok. Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos úgy vélte: a többpártrendszer, a sajtószabadság és a jogállam, valamint a demokrácia más intézményeinek visszásságai ellenére Romániában megtörtént a rendszerváltás. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke és Németh Zsolt fideszes képviselő leleplezte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megalapításának huszadik évfordulója alkalmából Alsócsernátonban készített életfát. /F. ZS., K. O. : Tusványosról – húsz év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ Traian Basescu román államfő is részt vesz Tusványoson az Orbán Viktor Fidesz-elnök jelenlétében tartott megbeszélésen – erősítette meg Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos. Orbánnal való megbeszélést azonban nem tervez. Román államfő egyébként első alkalommal vesz részt Tusványoson, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. Július 16-án a táborban a térség válságkezeléséről értekeztek. Becsey Zsolt, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője felhívta a figyelmet a hitelesség fontosságára a gazdaságpolitikában. „Magyarország öt-hat év óta gyakorlatilag egyfolytában hazudott, és ez a térség néhány más országára is befolyással volt” – mondta. A magyar gazdaságpolitika elmúlt években elkövetett hibáira hívta fel a figyelmet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ostorozta a rendszerváltás utáni liberális gazdaságpolitikát. Egy demokráciában nem az MSZP határozza meg, hogy ki mikor és mit mond – közölte a Fidesz-frakció Nyakó István nyilatkozatára reagálva. A Magyar Szocialista Párt szóvivője azt mondta: pártja azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn a Jobbikról mondjon véleményt. /Horváth István: Basescu–Orbán Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
